Nevermind

A szeg�ny �js�g�r� is ember, �s hi�ba tudja, hogy olvas�i a t�nyekre �s csakis a t�nyekre k�v�ncsiak, n�ha kib�jik bel�le a kis�rd�g, �s elkezdi szem�lyes eml�keivel trakt�lni a jobbra �rdemes k�z�ns�get. Ments�gemre sz�ljon, "tal�lkoz�som a Nirvan�val" c�m� dolgozatom tal�n nem puszt�n szem�lyes jelleg�, �s n�mik�ppen bemutatja azt a m�dot, ahogy az egy�ttes berobbant a k�ztudatba 1991-ben - amikor a Sulinet-olvas�k j� r�sze m�g nem volt abban a korban, hogy ilyesmikkel foglalkozzon.

Akkor �lte a magyar ifj�s�g els� MTV-korszak�t. M�s zenet�v� nem volt foghat�, a r�di�-k�n�lat is j�val szeg�nyesebb volt, �gyhogy mindannyian innen szedt�k a friss zen�kre vonatkoz� inform�ci�kat. (S�t, val�sz�n�leg angol-tud�sunk fejl�d�s�ben is nagyban seg�tett a t�v�...) A piac nagy r�sz�t akkoriban is a gyorsan feledhet� sl�gerecsk�k foglalt�k el, b�r az el�re gy�rtott band�k m�g nem voltak olyan divatosak, mint mostan�ban. �s akkor egyszer, a t�bb�-kev�sb� egyen-pop klipek k�z�tt felt�nt valami teljesen �j, a Smells Like Teen Spirit. Hihetetlen�l egyszer�, m�gis hat�sos riffel indul a sz�m, azt�n megsz�lal Kurt Cobain jellegzetes �neke, d�h�s �s �letunt, dallamos �s artikul�latlan egyszerre. A klip a maga egyszer�s�g�ben volt �t�s. Arr�l sem szabad elfeledkezni, hogy akkoriban �rj�ng�sbe fullad� iskolai koncertet (?), valamint bekarik�zott A bet�t nem igen lehetett l�tni a f�m�sor id�ben sug�rzott vide�kban.
Az els� meglepet�s teh�t akkor �rt, amikor el�sz�r hallottam a sz�mot - a k�vetkez� pedig akkor, amikor kider�lt, hogy az MTV ronggy� j�tssza (ma m�r tudom a szakkifejez�st: heavy rotation). �rdekes m�don a Smells Like Teen Spiritet nem tette t�nkre a gyakori meghallgat�s, d�he �jra meg �jra megfogta a hallgat�t. Azt�n persze minden oszt�lyban voltak olyanok, akik megszerezt�k a lemezt (kazett�ra m�soltuk, mert akkoriban az volt, �s m�g nem tudtuk, hogy a m�sol�s meg�li a zen�t...). �gy azt�n a Nevermind legt�bb�nk "ifj�s�g�nak" megker�lhetetlen albuma lett.
M�g ha soha nem is �reztem �gy, hogy a Nirvana a gener�ci�m "sz�cs�ve" lett volna, mint ahogy n�h�ny okos amerikai �js�g�r� kital�lta, az biztos, hogy "zenei fejl�d�semre" nagy hat�ssal volt. Sokan voltak olyanok, akik sz�m�ra ez a zenekar jelentette az els� tal�lkoz�st a d�h�s, l�zad� alternat�v zen�vel, ami nem hajland� elfogadni a fenn�ll� szab�lyokat. Persze olyanok is akadtak, akik m�r kor�bban ismert�k a punk-rockot �s t�rsait. De sz�munkra is m�s volt azt l�tni, hogy az a zene, amit szeret�nk, v�gre a nagyvil�g el� ker�l.
�s ebben �ll a Nirvana nagys�ga �s v�gzete is. Kurt Cobain mindig hangs�lyozta, hogy �k nem tal�ltak fel semmit, �s nagyon rokonszenvesen saj�t zsenij�nek ecsetel�se helyett igyekezett felh�vni az emberek figyelm�t azokra a zenekarokra, akiknek � mindent k�sz�nhetett, azonban m�gis sokkal kevesebb lemezt adtak el, mint �k. Ennek ellen�re a Nirvana az indie (vagyis f�ggetlen) rock t�rt�net�nek kulcsfontoss�g� egy�ttese, hiszen vel�k ez a zene beker�lt a "mainstreambe", m�r nem csak underground klubok �s amerikai egyetemi r�di�k mag�nsz�rakoz�sa volt. Persze ennek egyetlen oka van: a p�nz. A meglepett nagy kiad�k, akik kor�bban elhajtott�k volna a hasonl� band�kat, hiszen nem hoznak el�g bev�telt, most hirtelen fogdosni kezdt�k az "alternat�v" egy�tteseket, �s n�h�ny kiv�lasztottjukb�l megpr�b�ltak szt�rt faragni. (Persze nem a r�gi hardcore arcokb�l, az nekik sem ment volna.) Bizony, ha nincs a Nirvana, akkor nincsen grunge-hull�m, nincs Pearl Jam, �s akkor post-punk sincsen, se Green Day, se Offspring, �s akkor rap-metal sem lenne, �s a Limp Bizkit meg sem alakult volna. (M�r ha van �rtelme az ilyen "mi lett volna, ha..."-eszmefuttat�soknak.)
�s ez volt a zenekar v�gzete is. M�g a mai "alternat�v" szt�rok sz�m�ra a rivaldaf�ny l�tsz�ks�glet, Fred Durst vagy Marilyn Manson szinte nem is l�tezik, ha �ppen nem provok�lhat, a Nirvana tagjai nem tudt�k feldolgozni a teljesen v�ratlan sikert. B�r nem hiszem, hogy ez volna a teljes magyar�zata Kurt Cobain �ngyilkoss�g�nak, mindenesetre a b�cs�level�ben �r arr�l is, hogy nem tudja �szint�n j�tszani a hatalmas rockszt�rt, �s �gy �rzi, becsapja a rajong�it.
�rdekes k�rd�s, hogy mi jel�lte ki pont a Nirvan�t erre a szerepre. Term�szetesen lehetett benne n�mi v�letlen is (j� id�ben voltak a j� helyen, az MTV valamelyik szerkeszt�je v�letlen�l beleszeretett a klipj�kbe), de az is biztos, hogy a zen�j�k nagyon alkalmas volt arra, hogy sz�les k�rben n�pszer�v� legyen. Nagyszer� dalszerz� tehets�ggel b�rtak, jobb, �nekelhet�bb dallamokat alkottak, mint sok "sima" popszt�r - �s ezzel �ssze tudt�k egyeztetni a d�h�s, koszos, zajos git�rzen�t, az �szt�n�ss�get, a d�h�t. Persze a tagok nagyszer� zen�szek, ami eset�nkben nem felt�tlen�l az igen bonyolult sz�l�k lej�tsz�s�ra val� k�pess�get jelenti, hanem a hiteless�get, az er�t. Kurt Cobain hihetetlen�l karizmatikus frontember, hi�ba k�zd�tt ezzel, az Isten is arra teremtette, hogy rajong�k ezrei figyelj�k minden sz�npadi mozdulat�t.

A Nirvana t�rt�net�nek kezdete egy kiss� bonyolult. Egy Seattle-k�zeli kisv�rosban, Aberdeenben tal�lkozott Kurt Cobain �s Chris Novoselic. Mindketten zen�ltek m�r kor�bban mindenf�le kisebb, �m ann�l d�h�sebb zenekarokban, �s 1985-ben megalak�tott�k saj�t egy�ttes�ket, a The Stiff Woodies-t. Ebben Chris basszusgit�rozott (� v�gig megmaradt e hangszer mellett), Cobain pedig dobolt. A "norm�lis" egy�ttesekn�l legfontosabbnak sz�m�t� git�rosi �s �nekesi posztot t�bben is bet�lt�tt�k, valamint az egy�ttes neve is gyakran v�ltozott. K�s�bb �gy d�nt�ttek, hogy Kurt fog �nekelni �s git�rozni - ezut�n a doboscser�k id�szaka k�vetkezett el. 1986-ban l�pett be Chad Channing, 1987-ben vett�k fel a Nirvana nevet.
Kem�ny turn�kat bonyol�tottak, amivel komoly helyi rajong�b�zist �p�tettek ki maguknak. Dem�jukat t�bb helyre elk�ldt�k, �s le is szerz�dtette �ket a zajos git�rzen�kkel foglalkoz� seattle-i kiad�, a Sub Pop. Els� kislemez�k 1988-ban jelent meg, �s el�g j� kritik�t kapott, b�r a sr�cok kiss� m�rgesek voltak a kiad�ra amiatt, hogy az "Isten h�ta m�g�tt �l� bugrisok"-imidzset pr�b�lta r�juk er�ltetni.
Az els� nagylemez, a Bleach 1989-ben jelent meg. Fekete-feh�r bor�t�val, fekete-feh�r zene - nyersebb, kem�nyebb, mint a Nevermind. Amerik�ban akkoriban az ilyesmire az egyetemist�k buktak, a Nirvana a college r�di�k kedvence lett, �s el is fogyott a lemezb�l harminc�tezer p�ld�ny, ami nem is olyan rossz ezen a sz�nt�ren.
Felvettek egy �j dem�t Butch Vig producerrel, amire m�r t�bb nagy kiad� is felfigyelt, olyannyira, hogy versenyeztek is �rt�k. V�g�l 1991 nyar�n 287,000 doll�r�rt elszerz�dtek a Geffenhez. (�sszehasonl�t�sk�ppen: a Bleach felv�tele alig t�bb mint 600 doll�rba ker�lt.) Ekkorra m�r Dave Grohl a dobosuk, aki kor�bban a Scream nev� hardcore-egy�ttest er�s�tette.
1991 szeptember�ben jelenik meg a Butch Vig producer vezet�s�vel felvett Nevermind. (Butch-ot ez a munka a rockvil�g �l�re rep�ti - ma egy�bk�nt legink�bb a Garbage-b�l ismerhetj�k.) A lemez sikere meglepi a kiad�t: �k �gy maximum sz�zezres elad�si p�ld�nysz�mra sz�m�tanak, viszont az els� k�rben legy�rtott �tvenezer p�ld�ny olyan hamar elfogy, hogy a Nevermind egy ideig hi�nycikk a lemezboltokban. Az album siker�t persze f�k�ppen a Smells Like Teen Spirit seg�ti, de olyan hathat�san, hogy 1992 elej�re eljut a sl�gerlista �l�re, kiszor�tva onnan Michael Jacksont - meglehet�sen sz�rre�lis jelens�g ez akkoriban.
A siker nemcsak a lemezkiad�kat, hanem a zenekart is meglepi. A hirtelen j�tt nagy figyelmet nem ritk�n polg�rpukkaszt�sra haszn�lj�k - koncertjeiken hagyom�nyoss� lesz a hangszerrombol�s, a t�v�show-kban kig�nyolj�k a playback-technik�t: Novoselic "j�t�k" k�zben t�bbsz�r feldobja basszusgit�rj�t a leveg�be. 1992-ben nem vesznek fel �j lemezt, csak a kor�bbi kiadatlan felv�telekb�l �ll� Incesticide jelenik meg. 1993-ban k�sz�tik el az IN Utero-t, botr�nyos k�r�lm�nyek k�z�tt: a pletyk�k arr�l sz�lnak, hogy a kiad� "k�z�ns�gbar�tabb" albumot v�r - ezt azt�n �k is, az egy�ttes is c�folja. A legend�s Steve Albini producer munk�j�val viszont el�gedetlenek, �s �jrakevertetik az albumot. A nyers lemezt pozit�van fogadja a k�z�ns�g �s a kritika is, de az elad�sok alulm�lj�k a felfokozott v�rakoz�sokat.

Megint az MTV: 1993 v�g�n elv�llalnak egy �l�ben k�zvet�tett fell�p�st az Unplugged show-ban. Az akusztikus koncert (ahol t�bb zen�sz is d�s�tja a hangz�st) megmutatja, hogy a Nirvana dalai nemcsak torz�tott git�ron �lnek, hanem hagyom�nyos dalk�nt is meg�llj�k a hely�ket. A kiv�l� �nekesi teljes�tm�nyt felmutat� Cobain t�bb feldolgoz�sban is remekel, tisztelegve p�ldak�pei el�tt.
A t�rt�net v�g�hez k�zeledve be kell kapcsolnunk az eddig nem eml�tett mag�n�leti vonatkoz�sokat is. Cobain 1992-ben veszi feles�g�l Courtney Love-ot, a Hole �nekesn�j�t. Mindkettej�ket sokat t�madj�k, vissza-visszat�r a pletyka arr�l, hogy heroin-f�gg�k. Ez a v�d k�l�n�sen akkor s�lyos, amikor Courtney-r�l terhess�ge alatt olyan cikk jelenik meg, ami azt �ll�tja: k�b�t�szert fogyaszt, alkalmatlan a gyermeknevel�sre. Gyermek�k, Frances Bean Cobain eg�szs�gesen sz�letik.
B�r b�cs�level�ben is azt �rja Cobain, hogy feles�ge egy "istenn�", l�nya pedig �r�mmel �s szeretettel k�zeledik mindenkihez - a boldog csal�di �let lehet�s�ge nem g�tolja meg abban, hogy t�bbsz�r �ngyilkoss�got k�s�reljen meg. V�g�l 1994. �prilis 5-�n f�be l�vi mag�t. Holttest�t 8-�n tal�lj�k meg, a h�r hallat�n sok milli� rajong� gy�szol, k�zt�k a rockvil�g sz�ne-java.
Ezzel a zenekar t�rt�nete lez�rul, b�r m�g k�t koncertlemez�k is megjelenik: az egyik az MTV Unplugged in New York, a m�sik ennek "hangos" p�rja, a From the Muddy Banks of the Wishkah. A tervek k�z�tt szerepelt m�g egy t�bb CD-b�l �ll� gy�jtem�ny kiad�sa, amelyen a Nirvana teljes karrierj�nek kiadatlan sz�mai szerepeltek volna - azonban erre csak akkor ker�lhetett volna sor, ha Dave Grohl, Chris Novoselic �s Courtney Love is beleegyezik. Az �nekes �zvegye azonban nem tette, �s jelenleg az �gy b�r�s�g el�tt van.